Mihai Tudose

Autonómia és akasztás


A román miniszterelnök lavinát, és nem kizárt, hogy diplomáciai bonyodalmat okozott a múlt hét közepén. Azóta már bocsánatkérésre szólította fel őt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, a magyar külügyminiszter pedig berendelte a Budapestre akkreditált magyar nagykövetet, hogy magyarázatot kérjen a nyilatkozatra.

De lássuk az ominózus interjúrészletet. Egy szélsőséges nézeteiről ismert román tévés műsorvezető, Rares Bogdan kérdésére Mihai Tudose miniszterelnök élő adásban azt mondta: “ha az a zászló (székely) lobogni fog a szélben, ott fognak lengeni mellette a helyi felelősök is”.

Tisztázzunk valamit már az elején: a romániai magyar média helyesen cselekedett. Mert bár az idézet valóban nem volt pontos fordítás, vagyis szó szerint nem a székelyek felakasztását emlegette a kormányfő, egyes (volt) politikusok, újságírók, meg elemzők nem gyakorolták az értő olvasást, amit az iskola elemi osztályaiban már megtanítanak mind Romániában, mind Magyarországon. Egy politikus kijelentéseit sem kell szó szerint venni, hanem azt kell figyelembe venni, amit jelentenek. Márpedig, ha egy zászló lobog, akkor fel van akasztva. Ha mellette ott leng/lobog néhány ember – felelősök, magyarok, tömegével vagy csupán egy-egy – akkor azokat is felakasztották. Az már tényleg mindegy, és a vicc kategóriájába tartozik, ha elkezdünk azon agyalni, hogy egy, három, vagy öt felelősre értette az egészet, vagy a magyar interpretációk szerint – román részről épp ezt tagadják – az egész erdélyi magyarságtól megszabadulna. A kijelentés akkor is durva és sértő, és kimerítheti a felbujtás kategóriáját, ha a románokra, a saját beosztottaira, bárkire is mondta.

Rares Bogdan, akinek a műsorában elhangzott az ominózus kijelentés, azt mondta a komoly felzúdulásra válaszul, hogy a „román nyelv nem pontos megértésének alapján próbálják félremagyarázni, és nem létező dolgokat belemagyarázni a román miniszterelnök kijelentésébe, amelynek következménye lett, hogy a román nagykövetet berendelték a külügybe.

A gazembereknek, akik megpróbálják nemzetközivé tenni a nem létező konfliktust. A miniszterelnök nem az erdélyi magyarokra, vagy a Kovászna és Hargita megyében élő magyarokra utalt. A magyarországi külügyminisztérium totálisan őrült volt, hogy behívta a román nagykövetet. Maximális gazemberséggel a magyar külügyminiszter megpróbálja Romániát az európai szervek felé vinni egy inkorrekt imidzzsel. Az RMDSZ elnökének és főtitkárának nyilatkozata pedig a román nyelv nem tökéletes értéséből fakad. A román miniszterelnök az ő beosztottaira gondolt, a központi hatóságok helyi embereire, a prefektusra, az alprefektusra, a rendőrségre, a csendőrségre. (Természetesen a kifejezése valamivel plasztikusabb, de ez nem meglepő Tudose szájából.)” – írta Facebook oldalán Rares Bogdan.

Markó Béla volt RMDSZ-elnök szerint viszont a kormányfőnek le kellene mondania, és nemcsak az ominózus szerdai nyilatkozata miatt.

A román miniszterelnök az utóbbi időben több olyan kijelentést tett, amelyek számomra azt bizonyítják, hogy nem képes felmérni szavai súlyát, és éppen ezért alkalmatlan erre a tisztségre. Viszont, amit most mondott, az nem egyszerűen elszólás, hanem tükrözi az utóbbi időben az egész román politika életre jellemző, egyre növekvő magyarellenességet” – mondta Markó Béla.

A román politika alapvetően nem foglalkozik a kérdés lényegével, azzal, ki hogyan használhatná a saját nemzeti jelképeit egy normális országban, erre csak egy markáns kivételt találtunk, igaz, az nem színromán megnyilatkozás: a marosvásárhelyi POL, a magyar és román tagokkal és vezetőkkel működő Szabad Emberek Pártja adott ki a lényeget érintő nyilatkozatot, amelyben az ország túlzott centralizációját is szóba hozza. Ennek következménye, hogy „olyan személyek kerültek az ország élére, akik nem képesek a közméltósági tisztségüknek megfelelő színvonalon kifejezni magukat.” Egyébként pedig, ami fel sem merül más és román reakciókban, az az ő szövegük lényege: „A POL támogatja és szorgalmazza a decentralizációt, valamint a helyi autonómia érvényesülését az ország minden városa, megyéje és történelmi tartománya számára. Mindemellett a POL támogatja a regionális öntudat felvállalását, beleértve Bukovina zászlajának kitűzését Gurahumorában, a bánáti lobogó felvonását Temesváron, Erdély zászlaját Kolozsváron, a székelyekét Csíkszeredában vagy a történelmi Moldva zászlajának kitűzését Karácsonkő várának tetejére.”

Érdekes azonban Victor Ponta volt szociáldemokrata miniszterelnök nyilatkozata az ügyben, amely 2018-ban, a gyulafehérvári centenárium évében különösen fontos lehet.

Éppen azért, mert tudom, hogy a 2018-as év milyen érzékenységeket érint, úgy gondolom, hogy a románoknak, magyaroknak, a véleményformálóknak és elsősorban a vezető politikusoknak tízszer óvatosabban, toleránsabban, a párbeszédre nyitottabban kellene megnyilvánulniuk ebben az esztendőben”.

Magyar Nándor László erdélyi politikai elemző azt írta:

Finoman fogalmazva a román miniszterelnök „egyszerű” politikus, aki aligha van tisztában a politikai kommunikáció, hát még a diplomáciai közlés szabályaival. Ezért – és nem föltétlenül valamilyen tudatos politikai aktus részeként – elfogadhatatlant mondott, de ezen túl várható volt, hogy az újabb „autonómiázás” reakciókat fog kiváltani a román politikai mezőnyben. Mint ahogy az is, hogy a kormánypárt, melyen belül ismét egyre élesebb a két tábor – egyfelől az elnök, másfelől a miniszterelnök – közötti belháború, a felek valamelyike kihasználja az adódó nacionalista szópufogtatás lehetőségét.”

Véleménye szerint Mihai Tudose vesztére ráharapott a nacionalista odamondás lehetőségére, mert ezzel nemcsak az erdélyi magyarokat haragította magára, és biztosított szabad utat a magyar kormányzat haragjának, hanem Liviu Dragneának, a nagyobbik román kormánypárt elnökének is kedvezett, aki mostantól lehet „jófiú”, és nem kell nacionalista nyilatkozatokat tennie, van, aki megteszi helyette.

Ez különösen érdekes most, hogy vége felé közeledik a már hónapok óta tartó állóháború a kormányzó szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea és a miniszterelnök Mihai Tudose között. Az egyik romániai internetes portál pártbeli forrásokra hivatkozva máris azt pedzegeti, hogy a mai vezetősége ülésen dűlőre viszik a dolgot, és elképzelhető, hogy a miniszterelnök lemond.

Ez különös lenne, tekintve, hogy a 2016 decemberi választások óta ez már a második kormánya Romániának, az előző miniszterelnököt is saját pártja buktatta meg úgy, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a szociáldemokraták a saját pártjuk miniszterelnöke és kabinetje ellen. Most is ez lenne a forgatókönyv, mert ez biztosítaná a pártnak azt, hogy ne kelljen előrehozott választásokat tartani, tehát megtarthatják kormányalakítási pozíciójukat, mégis lecserélhetnék a kormányfőt. Azonban Liviu Dragnea pártvezér a mai vezetőségi ülés előtt sietett közölni: nem fog még egy kormányfőt kijelölni kormányalakításra, vagyis vállalnák az előrehozott választásokat.

Egy másik fontos tanulság, ami már most levonható az akasztás-történetből: szinte egyetlen román reagálás sem felejti el felemlegetni, hogy a miniszterelnök elszólása előtt sikerült a három romániai magyar pártnak megállapodást aláírnia az autonómia dolgában. Vagyis tulajdonképp a magyarok kreáltak olyan légkört a maguk kisebbségi törekvéseivel, ami netán érthetővé teszi a kormányfő ingerült kirohanását. Nos, felhasználhatják a Tudose-féle durva szöveget sok mindenre, párton belüli harcokra, az országos politika alakítására, egyvalami nem változott, az autonómia, ami jó néhány európai országokban a kisebbségi problémák megosztásának eszköze, legalább olyan súlyos szitokszó, legalább olyan szörnyűséges és elítélendő valami – mint egy normális európai közegben az akasztás felvetése.

Bánhidi Emese

Hozzászólások