magyar sport

Az Országgyűlés meghatározta a magyar sport ünnepnapjait


Az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok között olyan példátlan összefogás jött létre, ami ritka a magyar belpolitikában – mondta Dúró Dóra, az Országgyűlés sportért is felelős kulturális bizottságának Jobbikos elnöke csütörtökön a magyar sport ünnepnapjairól elfogadott ötpárti határozatról.

A Magyar Olimpiai és Sportmúzeumban tartott sajtótájékoztatón a politikus úgy fogalmazott: “a sport összekovácsoló ereje győzedelmeskedni tudott a politika széthúzása felett is”.

Hozzátette, hogy ezzel a lépésükkel a pártok kinyilvánították a “sport életünkben betöltött szerepének fontosságát”, elismerték a sport értékeit, egyben a jövő generáció iránti elkötelezettségükről is tanúbizonyságot tettek.

Nyitrai Zsolt, a Fidesz országgyűlési képviselője kifejtette, hogy a testi, lelki és szellemi egészség rendkívül fontos cél Magyarországon, s a kedden elfogadott országgyűlési határozat lehetővé teszi, hogy ezentúl méltó módon lehessen megünnepelni ezeket a jeles napokat.

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy örül, hogy egy ilyen politikai törekvés részese lehet, mert a sport hősöket ad az országnak, az összetartozás élményét nyújtja, s ugyanakkor alázatra és kitartásra is nevel. Hozzátette, bízik benne, hogy a határozat olyan támaszt nyújt, hogy ezentúl méltó módon lehet megünnepelni a sport jeles napjait.

Földi László, a KDNP országgyűlési képviselője reméli, hogy ezek a napok nemcsak egyszerűen bekerülnek a naptárba, hanem tartalommal is meg fognak telni.

magyar sport
illusztráció

Orendi Mihály, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke arra emlékeztetett, hogy a Magyar sport napját 2001 óta minden évben megtartják egy olyan sportverseny emlékére, amely 142 éve nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában is az első volt.

Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség elnöke arról beszélt, hogy a Magyar diáksport napját már tizenegy éve mindig megtartják, sőt, magyar javaslatra Európa is átvette a kezdeményezést, s tavaly 26 ország 7000 iskolájában több mint kétmillió fiatal mozgott legalább két órát ezen a napon.

Tapolczai Gergely, a Magyar Hallássérültek Sportszövetségének elnöke köszönetét fejezte ki, hogy a fogyatékos emberek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvényhez hasonlóan ez a parlamenti határozat is minden párt támogatását élvezi, s ezt szimbolikusnak nevezte.

Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az egyetemes magyar sport első Európa-bajnoki aranyérmét 1895-ben egy hallássérült korcsolyázó, Földváry Tibor nyerte és azt is kiemelte, hogy a nyári olimpia után az 1912-ben indult Siketlimpia a második legnagyobb múltú nagy nemzetközi sportesemény.

Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: “az Országgyűlés döntése fényes bizonyítéka annak, hogy most már több van, ami összeköt bennünket, mint ami szétválaszt”.

Felidézte, hogy a magyar parasport immár 47 éves múltra tekint vissza, majd arról beszélt, hogy az MPB februárban ünnepli fennállása 20. évfordulóját, s az ebből az alkalomból sorra kerülő nagyszabású eseménysorozatra első alkalommal érkezik majd Magyarországra Andrew Parsons, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság elnöke.

Az Országgyűlés kedden 177 igen szavazattal, egyhangúan fogadta el azt az ötpárti határozati javaslatot. Ezzel a Magyar Athletikai Club által Budapesten 1875-ben megrendezett első szabadtéri sportverseny évfordulóját, május 6-át a Magyar sport napjává, a Mozgásgátoltak Halassy Olivér Sport Club 1970-ben történt megalakulásának napját, február 22-ét a Magyar parasport napjává, a Siketek Sportklub 1912-es alapítását, június 2-át a Magyar Siketsport napjává, szeptember utolsó péntekét pedig a Magyar diáksport napjává nyilvánítja.

(MTI)

Hozzászólások