Közelít az időpont, hogy az Európai Parlament megtárgyalja a Sargentini-jelentést. A hazai sajtóban ezért az utóbbi időkben hangsúlyos szerepet kapott az ügy, és a jelentésről kialakult vélemények. Mindenki a saját szájízének megfelelően tekint a dokumentumra. De pontosan mi is ez a jelentés?
Az Európai Parlament kedden tárgyalja a Sargentini-jelentést. Ha elfogadják – amihez kétharmados többség kell – megindíthatják hazánk ellen a szavazati jog felfüggesztését. Orbán Viktor hét percet kap az Európai Unió plenáris ülésén, hogy reagáljon a Sargentini-jelentésben megállapítottakra.
A jelentést egy bizottság készítette több hónapos munkával. Ezt a bizottságot az Európai Tanács – az Európai Unió legmagasabb döntéshozó testülete – bízta meg a feladattal. Vezetője Judith Sargentini, holland zöldpárti EP-képviselő, innen ered a jelentés neve. Az Unió szervezetei úgy látták, Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy több területen is súlyosan sérülnek az Európai Unió alapértékei. Ennek tisztázására hozták létre a dokumentumot készítő munkacsoportot. A jelentés már tavasszal készen volt, de nem hozták nyilvánosságra, nehogy ezzel befolyásolják az áprilisi országgyűlési választásokat.
Az itthoni sajtóban többféleképpen beszéltek a jelentésről attól függően, hogy az adott médium melyik irányba hajlik. De nem csak a sajtó, hanem – nem meglepően – a pártok is különbözőképpen reagáltak rá. Hívták már Soros-jelentésnek, de Magyarország elleni bosszúhadjáratnak is. Ne hagyjuk, hogy – az olykor egyértelműen részrehajló – média alakítsa ki a véleményünket, ami összekeveri a tényeket és a véleményt. A jelentés maga 68 oldal, teljes egészében, magyar nyelven IDE kattintva olvashatja el. De ha csak egy kávé erejéig ült le a híreket böngészni, itt vannak a témakörök, amelyekre a dokumentum kitér.
A jelentés szerint az aggályok a következő területeken merültek fel:
– az alkotmányos és a választási rendszer működése;
– az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
– a korrupció és az összeférhetetlenség;
– a magánélet védelme és az adatvédelem;
– a véleménynyilvánítás szabadsága;
– a tudományos élet szabadsága;
– a vallásszabadság;
– az egyesülési szabadság;
– az egyenlő bánásmódhoz való jog;
– a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
– a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
– a gazdasági és szociális jogok.
Fotó: Fred Marvaux / MTI
